5. A jobbágyfelszabadítástól a második világháborúig (1848-1945)

            A falu életében meghatározó esemény volt a jobbágyfelszabadítás, ám a falu gazdaságára, megélhetésére nem feltétlenül hatott pozitívan. A jobbágyfelszabadítás után végre mindenki a saját ura lehetett, saját földjén termelhetett, azonban a magyarság öröklési rendje miatt (minden utód örökölt) a birtokok nagyon hamar elaprózódtak, a német zselléreknek pedig eleve nem volt földjük. Kárász a kisbirtokosok, kisparasztok, kisiparosok faluja lett, a lakosság elszegényedett. A birtokosztódásokkal a családok is „szétválakoztak”, azaz a fiatal házaspárok külön költöztek, a vérségileg összetartozó családok közül csak egy maradt otthon az öregekkel. Nagycsaládokból[1] elemi családok alakultak.

A falu gazdái átálltak a piacra termelő gazdálkodásra. Az új gazdasági lehetőségek azonban csak lassan mozgósították az addig alapvetően önellátásban gondolkodó, és főként erdei állattartásból élő háztartásokat. A változás az 1890-es években már kézzel fogható. A vidék első néprajzi leírását adó Kulcsár József (alsómocsoládi tanító) már az istállózó állattartás elterjedéséről, megbecsültségéről és a takarmánynövények elterjedéséről ír, vagyis korában a gazdák többsége már az „okszerű gazdálkodás” folytatásában látta a jövő zálogát.

            A falu határában jelentős ásványkincs-vagyon található. A legfontosabb ezek közül a szén, de hegyeiben kvarchomok, vas és csekély mennyiségben arany is található. A községtől délre, a Sörösi-gödörben már az 1800-as évek elején szénbányászatba kezdtek. A szénbányászat nyomait a községen átutazó híres botanikus Kitaibel Pál is megemlíti. A jó minőségű kárászi feketeszén kitermelésével azután többször is próbálkoztak. A kedvezőtlen kőzettani adottságok miatt azonban nagyobb volumenű bányászatot nem tudtak beindítani. Az utolsó próbálkozás az 1930-as években volt. Ekkor egy helyi vállalkozó, Kühnel Márton telepített néhány kisebb aknát a völgyben. Kühnel azonban nem a kis kapacitású bányájáról, hanem az országban elsőként üzembe helyezett: Első Magyar Fészekodúgyárról nevezetes. A kis gyár mintegy 60 éven keresztül működött a községben, munkát, kenyeret adva sok kárászinak. Brassótól Pozsonyig, az ország minden szegletébe jutott az odúkból és etetőkből.

            Nem túlzás azt állítani, hogy a kárásziak létalapja  az erdő volt. Épületfát, tüzelőt, követ innen nyertek, állataikat itt tartották, szántóikat és rétjeiket az erdőből ragadták el irtás útján. A falu körüli erdők gondozására a püspökség erdőgondnokságot hozott létre a 19. század végén, ami az államszocializmus idején erdészeti üzemként üzemelt tovább. Önállósága 2006-ban szűnt meg, amikor is a Mecseki ZRt. Zobáki üzemegysége alá sorolták. Az erdő ma is meghatározza a kárásziak életét, sok családnak van erdeje, de gombászni, csigázni, hecsedlit szedni is járnak.

            Az első világháború alapvetően megváltoztatta a falu életét. 12 kárászi halt hősi halált, főként az olasz fronton, de a kis faluban vitéz is akadt. Ugyanakkor az itthon maradt „nép is jobban összekovácsolódott”. Nem túl díszes, de karakteres viseletüket ekkor hagyták el végleg. A keserű emlékek mellett sokan a katonaélményeket is hazahozták, legendás történeteik a mai napig élnek a falusiak körében. Az egyik legemlékezetesebb Dobos Pista bácsi története, aki nőnek öltözve, egy színtársulat tagjaként szökött haza a hadifogságból, s közben az előadásokon rendre hatalmas közönségsikert aratott.       

            Az országban elsők között Kárászon kezdik el a falusi nyaraltatás megszervezését. Az 1930-as években Vitéz Kun Lajos plébános indíttatására fogadtak először vendégeket. A plébános országos propagandát folytatott a falu népszerűsítése érdekében. A lendületet csak a második világégés töri meg. A nyaraltatásnak köszönhetően a falu infrastruktúrája jelentősen javul makadámút épül, a lakóházak tisztaszobáját fapadlóval borítják. Strandot, kaszinót, vendéglőt tart el a – főként Pestről és az Alföldről érkező – turistasereg.

 

[1]          http://mek.niif.hu/02100/02115/html/3-2009.html - nagycsalád

 

1  2  3  4  5  6