1. Kárász, a Mecsek kapuja

            Kárász Baranya megye északi részén, a Kelet-Mecsek lábánál fekszik. Népessége 2004-ben  369 fő. A települést egy gyors folyású hegyi patak szeli ketté, ez a Völgységi-patak, ami a Mecsek hegyei között fakad, a Hármashegy oldalában (Takanyó-völgy). A vízfolyás Magyaregregyig nagyjából D-É-i irányban fut, majd Kárász határában hirtelen Ny-K-i irányba folyik tovább. E szűk patakvölgy miatt nevezik Kárászt a „Mecsek kapujának” is, ami igen találó a falu fekvésére nézve, hiszen Bonyhád felől érkezve itt juthatunk be először a Mecsek hegyei közé.

            A Völgységi-patak teljes hossza 53 km, a patak Sióagárdnál torkollik a Sióba. Égerrel és fűzzel szegélyezett medrét Máza határáig nem szabályozták, nem egyenesítették ki. Partját ma is önkényesen mossa, kavicsolja, medrét a kárásziak minden évben tisztítják. A fő medret (helyi nevén Gát, Vadárok) egykoron malomárkok kísérték (az egyik árkot 1325-ben említik meg először). A malomárkok egészen az „államosításig” használatban voltak. Az elmúlt 50 évben a medreket sok helyen feltöltötték, de néhány szakasz még épségben megtekinthető (pl. a Szabó-malomnál – a malommal együtt –, ill. a Mezei-malomnál).

            Kárász 220 méteren fekszik, a Völgységi-patak és egy kis mecseki ér (Sörösi-csörge vagy Csörge) egybefolyásánál. A falu ősi magja ennek a kis pataknak a hordalékkúpján létesült, központja a Szent Erzsébet plébániatemplom.

            A 18. század végétől a falu új részekkel gyarapodott. Elsőként az ún. Németfalu jött létre 1778-ban, a Völgységi-patak bal partján kezdték építeni házaikat. A pécsi püspökség (földesúr) telepítette falurészbe főként német ajkú, zsellér-iparosok költöztek. Az 1870-es években kiépült a Dombóvár-Bátaszéki vasútvonal, ami Kárász határát is érintette. A kárászi állomás közelében jött létre a falu újabb része a 20. század elején. Itt a MÁV házhelyeket osztott ki, s főként vasutas családok kerültek ide. A meglévő utcák mellé az 1960-as években több új utcácskát nyitottak  (Ibolya utca, Hóvirág utca), ahová főként a fiatal családok költöztek.

            A kárászi faluhatár 801 ha (1392 hold). Ennek túlnyomó része erdő. Szántója kevés van. A falu feletti, délnek néző hegyoldalakat régebben szőlő- és gyümölcsöskertek borították, mára azonban nagy részük beerdősödött. A ma is használatos pincék a Szalatnak felé vezető út mellett (Nagypart) és a Vékény felé eső domboldalakon (Alvég) vannak. A községtől délre erdős hegyek magasodnak. Nyugatról a Pertus, keletről a Derzső áll őrt, s követi figyelemmel a kárásziak mindennapjait.

            Aki madártávlatból is szeretné megszemlélni ezt a gyönyörű fekvésű falut, sétáljon fel a falu temetőjébe vagy az Öreg-hegy tetejére ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a Kelet-Mecsek magasabb csúcsaira. Idelátszik a Somlyó (572 m), a Dobogó (594 m), de szép időben a Misináig és a pécsi TV toronyig is ellátni.

 

2  3  4  5  6

 

Írta, szerkesztette:

Máté Gábor